Olcsóbb vagy drágább az egészséges életmód?

Gazdaságos-e egészségesen élni? Nem csak a sokpénzűek engedhetik meg ezt maguknak?

Mindenekelőtt azt a téves vélekedést kell cáfolnunk, hogy az egészségre törekvő életmód sokba kerül. Aki bizonyos dolgokhoz nem nyúl, aki nem rabja valamilyen szenvedélynek, az jelentékeny megtakarítást érhet el, hiszen a fogyasztói társadalomban nem az egészség szempontjai szerint szolgálnak ki bennünket, hanem "hazug étkeket" kínálnak.

Hazug éteknek minősül minden olyan élelmiszer, amely üres kalóriát visz be a szervezetbe, és nem elégíti ki annak rostigényét. A sütemények nagy része, a fehér kenyerek és pékáruk több, mint 95%-a, a sózott és cukrozott, ételnek alig nevezhető készítmények, továbbá a szűrt és rostos "üdítőitalok" 100%-a csak a pénzt rabolja, de a szervezet számára semmi hasznot nem jelent, sőt betegségeket idéz elő. A helyes életmód és táplálkozás az értelemnél kezdődik, és nem az ínynél. Ha gondolkodunk, és saját javunk érdekében belátásra és jó döntésre jutunk, ezeknek a készítményeknek az elhagyásával pénzt takaríthatunk meg - attól függően, hogy előzetesen mennyire tartottak rabságban bennünket.

Sokak számára szinte elképzelhetetlen, hogy valamikor is lemondjanak az egészségre ártalmas teákról és feketekávéról. A kávécserje bogyóinak fogyasztásakor a vadszamarak is bolondos mozgásokat produkáltak, a pókokba fecskendezett koffein pedig több napra összezavarta hálószövő képességüket. 

A mai Magyarországon azonban a legnagyobb katasztrófát a cigaretta okozza. Aki napi egy doboz cigarettát szív el, az havonta mintegy 20 000 Ft-ot dob ki az ablakon, az egyéb járulékos költségekről (gyógyszerek, orvosok, kúrák) nem is beszélve.

 A szeszes italok fogyasztása az egyik legfőbb egészségkárosító tényező, hiszen legértékesebb sejtjeinket, az agysejteket teszi tönkre. Minden ellenkező híresztelés ellenére az agysejtek nem regenerálódnak. Egy amerikai felmérés szerint többen halnak meg alkoholfogyasztás következtében évente, mint az illegális drogfogyasztás következtében.



 
Aki nem fogyaszt fölösleges dolgokat, nem rabja káros szenvedélyeknek, az láthatóan elég sok pénzt takaríthat meg. Mivel sokak számára a szokás egész lényüket gúzsba kötő tényező,  szüksége lehet külső segítségre. A megszabadult ember végül úgy summázza tapasztalatát, hogy magától Istentől kapott ennyi pénzt ajándékba. 

Viszont mióta az egészséges életmód divatba jött, olcsó okoskodások, ügyes üzleti trükkök borították homályba a lényeget. Az egészséges életmódot folytató embernek jó, ha van méhész ismerőse, illetve ha van lehetősége piacról, termelőktől vásárolni. Így nemcsak az ételek forrása biztonságos, hanem sokat spórolhatunk is. Mivel szervezetünknek minden reggel a gyorsan elégetett cukor pótlására van szüksége, ezért reggelire javasolhatók a kásaféleségek (köles, hajdina, kukorica, zabpehely). Elkészítésük igen egyszerű és gazdaságos (ha nem a leghivalkodóbb bioboltokban vásároljuk az alapanyagokat). Az ebédre javasolt saláták, főzelékek és feltétek beszerezhetők olcsóbb forrásokból is. Ha pedig napközben csak vizet, illetve gyógyteákat fogyasztunk, újra sokezres többletkiadástól kíméljük meg pénztárcánkat. 

Emellett régen még szokás volt figyelmeztetni a gyerekeket, hogy csak annyi ételt szedjenek tányérukba, amennyit meg is tudnak enni. Ma is tudatosítanunk kell, hogy ételt kidobni erkölcstelenség. Takarékoskodással nemcsak pénzt takaríthatunk meg, hanem egészségünk is fenntartható. A legjobb példát erre Jézus Krisztus adta, aki tizenöt-húszezer ember megvendégelésekor összeszedte a kenyérmaradékot: 12 kosárra valót tudtak egybegyűjteni. Ehhez képest az 1980-as budapesti adatok szerint az akkor eldobott kenyérféleségek a Margit-szigetet két méter magasan borították volna be. A helyzet azóta nem javult, sőt romlott, bár sokan panaszkodnak a nehezebbé váló életkörülmények miatt.

Megtakarítani ott kell, ahol lehet. Nem jó a rostanyagokat, gyümölcsöket, zöldségeket és a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret a megtakarítandók listájára tenni. A mennyiség azonban ugyanolyan fontos, mint a minőség. A 2500 évvel ezelőtti bibliai leírás (Ezékiel könyve 4:9-10) a napi kenyéradagot 25 dkg-ban állapítja meg.

Ne feledjük, hogy a fogyasztói társadalomban mindent el akarnak adni. Ez ellen csak a meggyőződésre jutott, az élet értékét megbecsülni, megköszönni képes ember léphet fel eséllyel.



Forrás: www.ujeletmod.hu -- cikkek -- Nem titok az egészség